Amazónia – keresztülvágunk a füstös híreken

Közmondásosan a „Föld tüdejeként” emlegetjük az amazonasi esőerdőt, ezért lehet hát, hogy az utóbbi hetekben lángoltak a híroldalak és a közösségi média az amazonasi erdőtüzek láttán. A nemzetközi borzongást és kétségbeesett kommenteket aztán újabb hírek írták felül, melyek szerint az Amazonas nem is a Föld tüdeje, nem is termel oxigént, az erdőtüzek természetesek és valójában csak politikai eszközként szolgálnak. Rendkívül nehéz kiigazodni a féligazságok és álhírek tömegében, ezért itt összegezzük mindazt, ami támpont lehet a tisztánlátásban.
Amazónia – keresztülvágunk a füstös híreken

1. Termel oxigént az esőerdő?

Ahhoz, hogy erre megfelelő választ tudjunk adni, különbséget kell tenni a bruttó és nettó oxigén-termelés között. Jól tudjuk, hogy a növények fotoszintézis révén építik saját „testüket” – azaz a szén-dioxid megkötésével szervetlen anyagokból szerves anyagokat állítanak elő a napsugárzás energiájának segítségével – és ennek a folyamatnak a mellékterméke az oxigén. Ezt nevezzünk bruttó oxigén-termelésnek. Emellett azonban a növények is – csakúgy, mint mi – lélegeznek, tehát oxigént vesznek fel a légkörből, és szén-dioxidot bocsátanak ki. A fotoszintézis és a légzés egyenlegét nevezzük nettó oxigén-termelésnek. A növények a saját maguk által megtermelt oxigén közel 60 százalékát veszik fel légzésük során, a többit pedig a többi élőlény, vagyis az állatok és a mikroorganizmusok használják el. Utóbbiak nagyrészt a talajban élnek, ahol oxigén felhasználásával lebontják az elhalt növényi részeket, és a bennük megkötött szenet szén-dioxid formájában juttatják vissza a légkörbe.

S ezzel gyakorlatilag be is zárult a kör, az amazóniai ökoszisztémát alkotó növények, állatok és mikroorganizmusok összessége gyakorlatilag felhasználja azt az oxigént, amit a növények megtermelnek, tehát a nettó oxigén-termelés megközelítőleg nulla.

Ezért azok az állítások, melyek szerint az amazonasi esőerdő a földi oxigéntermelés közel 20%-át adják, helytelenek és félrevezetőek. Ráadásul globális skálán nézve az összes szárazföldi növényzet (a trópusi erdőktől és gyepektől kezdve a termőföldeken át a mérsékeltövi és tajga erdőségekig) bruttó oxigéntermelése (330 gigatonna) mellett kevésbé ismert, de az óceáni fitoplankton is rendkívül produktív, 240 gigatonna oxigént termel bruttó egy évben.

Bruttó oxigén-termelés és -fogyasztás az esőerdei ökoszisztémában (Forrás: Ökoszisztéma Kutatócsoport, Oxfordi Egyetem)

„Az erdők oxigén-termelő képességével kapcsolatban az okozza a zavart, hogy összekeverik a bruttó és a nettó termelést. Az erdők (és a bioszféra általában) irdatlan mennyiségű oxigént termel – bruttó. Amíg a bioszféra egyensúlyban volt, addig szinte semmi oxigént nem termelt – nettó.” – mondta el nekünk Haszpra László, légkörkémikus. „A világ azonban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt megváltozott, az emelkedő szén-dioxid koncentráció serkenti a bioszférát, ami nettó oxigén-termeléshez vezet. Azonban az ember által kibocsátott fosszilis szén-dioxidnak csak egy részét képes elnyelni a bioszféra, és a fosszilis tüzelők égetése is oxigént fogyaszt, ezért összességében mégsem nő, hanem csökken a légkör oxigén-tartalma” – tette hozzá. Ez a csökkenés évente 0,001 % nagyságrendű, tehát még évmilliókra elegendő oxigén van a légkörben.

Nettó oxigén-termelés olyan területeken lehetséges, ahol fekete talajok vannak – például kontinentális gyepek. Ugyanis itt, ahogy azt a magas humusztartalom is mutatja, a szerves anyag nem bomlik le a talajban, mint a trópusokon, hanem felhalmozódva szénraktárként szolgál. Egészen addig, amíg ezek a talajok érintetlenek, ugyanis amint földművelés alá vonják őket, a tárolt szén felszabadulása gyorsul.

2. Ha nem a „Föld tüdeje”, akkor miért fontos?

Valószínűleg messzire, talán a 19. századi természetbúvárok idejére nyúlik vissza a „Föld tüdeje” kifejezés, látván az elképesztő mennyiségű és változatosságú növényi életet ezekben az „őserdőkben”. Habár a nettó oxigén-termelésük nem jelentős, a dél-amerikai kontinens közel 40%-át borító erdőségek esszenciális szerepet játszanak a térség éghajlatának szabályozásában, továbbá rendkívüli biológiai és kulturális sokféleség jellemzi őket. A Földön eddig azonosított állat-, növény- és gombafajok 10%-a itt található, valamint 30 millió embernek ad otthont, akik közül 2,7 millió valamilyen bennszülött törzshöz tartozik.

A fák felszívják a vizet a talajból és visszapumpálják azt a levegőbe a levelek párologtatásán keresztül, így hatalmas „légköri folyókat” generálva, melyik csapadékot visznek az Amazonas-medence belső területeire is. Ezzel szemben a szavanna szárazabb talajt és szárazabb levegőt jelent. (Forrás: WRI)

Éghajlatszabályozó szerepük abban nyilvánul meg, hogy intenzív párologtatásuk révén szabályozzák a levegő nedvesség-tartalmát és a hőmérsékletet. A lehulló csapadék fele valójában „újra-felhasznált” víz, ugyanis az Atlanti-óceán felől érkező csapadék előbb lehullik, majd a vizet a növényzet visszapumpálja a levegőbe, és a páradús levegő folytatja útját a kontinens belseje felé, csapadék utánpótlást hozva. Ha azonban az erdő sérül, kivágják, akkor ez a hatás megszűnik, ami az egész térség szárazodásához vezet. Egy brazil-brit tanulmány szerint, ha az erdőirtás elér egy kritikus mértéket, azaz az erdők kb. 40-50%-nak elvesztését, akkor az egy olyan fordulópontot jelenthet, ami felgyorsíthatja a megmaradt erdőségek pusztulását. Ez az jelenti, hogy szavanna-szerű növényzet lesz a helyén, ami jóval kevesebb szenet képes tárolni, mint az erdők faanyaga, ráadásul az égő, pusztuló erdők nettó szén-dioxid kibocsátóvá válnak. Mint korábban ismertettük, az erdőségek a faanyagukba beépített szén révén fontos széntározók, aminek felszabadulása – habár jóval kevesebb, mint a fosszilis tüzelők elégetésével kibocsátott mennyiség – tovább erősítené a globális éghajlatváltozást.

Az aszály, tűzesetek, fakitermelés és éghajlatváltozás közötti kölcsönhatások eredményeképp az amazonasi esőerdő nagy részét tűzre érzékeny bozótos válthatja fel (IPCC Ötödik Értékelő Jelentés)

Az IPCC Ötödik Értékelő Jelentése szerint a szárazföldi felszín közelében közel 0,2 ℃-kal erősebb a melegedés, mint a globális átlaghőmérséklet emelkedése (kb. 1 ℃). Az Amazonas-régióban viszont eddig csak 0,6 ℃-os melegedést tapasztaltak. Ez pedig ennek a párologtató hatásnak köszönhető, ami hűti a környezetet. Azonban a szavannás területek előretörésével ez a hatás is eltűnik, sőt egy átlagosan melegebb klíma az erdő által „hajtott” csapadék hiányában a talaj további szárazodásához vezet. Ráadásul kutatások arra is figyelmeztetnek, hogy az ökoszisztéma ekkora mértékű átalakulása nemcsak a csapadékot és ezáltal a vízhozamokat és vízi energiatermelést befolyásolná, de kihatással lenne a mezőgazdaságra és szarvasmarhatartásra is – ez pedig az Európai Unióba és Kínába exportált szója és marhahús árakon is meglátszana.

3. Több az erdőtűz ebben az augusztusban Amazóniában, mint általában?

Ez egy téves állítás. Nagyfelbontású műholdas mérések segítségével már egyre pontosabban meg lehet határozni, hogy hol ég épp, illetve hol égett le az erdő. A brazil Űrkutatási Nemzeti Intézet (INPE) adatai szerint 2019 augusztusáig közel 42 000 tüzet regisztráltak az Amazonas-medence brazíliai területén, ami a 2010-es közel 58 500 eset óta a legmagasabb, azonban tágabb történelmi kontextusba helyezve már nem számít olyan soknak, ahogy azt az alábbi ábra illusztrálja. Igazság szerint a 2019-es adat jóval a 2000-es évek első évtizedének átlaga alatt van, amikor az erdőirtások mértéke még jóval nagyobb volt. Az erdők állapotának figyelésére létrehozott rendszer, a Global Forest Watch adatai is megerősítik ezt a tényt.

Detektált erdőtüzek az Amazonas esőerdő brazíliai területén augusztusban

4. Ki, illetve mi a felelős?

Az erdőtüzek lehetnek természetesek, vagy ember által okozottak. Az Amazonas térségében a természetes eredetűek nagyon ritkák (pl. villámcsapás miatt keletkeznek). Az erdőtüzek egy része kontrollált (pl. tűzmegelőzés, szántóföld gondozás vagy földterület szerzés céljából), másik része viszont balesetből, hanyagságból következik be, például elharapódzik az a tűz, ami kontrolláltnak indult. Az erdőirtások által szerzett területek túlnyomó részén (65-70%) szarvasmarha farmokat alakítanak ki a gazdák. Kisebb részét kisüzemi mezőgazdálkodásra (20-25%), ültetvényes mezőgazdálkodásra (5-10%) és fakitermelésre (2-3%) használják. Az így termesztett haszonnövények és -állatok nagy része külföldi asztalokra kerül, Brazília a világ legnagyobb marhahús exportőre. Így tehát mindazok az országok, akik fogyasztói ezeknek a termékeknek, bizonyos szinten felelősek azért, hogy milyen módon történik az élelmiszertermelés Amazóniában.

Fontos még megjegyezni, hogy az esőerdők talaja szegényes, mivel a gyakori esőzések kimossák a tápanyagokat és mint fentebb bemutattuk, a mikroorganizmusok teljesen lebontják a szerves anyagot. Ezért gyakori, hogy az erdő leégetése után a farmerek csupán néhány évig tudnak mezőgazdasági tevékenységet folytatni a területen, utána pedig kénytelenek továbbállni, mert a föld annyira tönkremegy. Így az égetések csupán rövid távú nyereséget biztosítanak az ott élőknek.

Az erdőirtás okai az Amazonas esőerdő brazíliai területén

A brazil hatóságok az erdőirtásokat sikeresen visszaszorították 2005 és 2015 között, azonban úgy tűnik, hogy az utóbbi években az erdők irtása ismét megindult az erdővédelmi szabályozás fokozott figyelmen kívül hagyása / be nem tartatása miatt. A Mongabay szerint az elmúlt években egyre több jelentés érkezik természetvédelem alá eső területek elfoglalásáról, illegális fakitermelésekről és a helyi lakosok megfélemlítéséről, főképp mióta Brazília elnöke, Jair Bolsonaro azt mondta, az erdők védelme gátolja a gazdaság fejlődését, és leállította az Amazonas Alap igazgatóságának és technikai bizottságának működését. Bolsonaro intézkedései az erdővédelmi szabályázás enyhítését illetően alááshatják a környezetvédelmi és tudományos intézmények, szervezetek és civil csoportok eddig elért eredményeit az erdőirtások és erdőtüzek visszaszorítása terén.

5. Mit lehet tenni?

Rendszerszintű megoldásokra van szükség, hosszú- és rövidtávú intézkedéseket kombinálva, az Earth Innovation Institute szakmai ajánlása szerint. Rövid távon hasznos volna, ha a brazil vezetőség javítaná a tűzmegelőzési intézkedéseket és riasztási rendszereket; és jobb tűzmegelőzési módszerekre oktatná az embereket. Hosszú távon pedig olyan haszonnövények (pl. kávé, kakaó) termesztésére kellene ösztönözni a földműveseket, melyek érzékenyek a tűzre, így a gazdák óvatosabban bánnának azzal; továbbá a szén-dioxid kibocsátások mérséklését is szem előtt tartva, nemcsak az erdőirtás és erdőtüzek visszaszorításában van érdeke Brazíliának, de az alacsony karbonintenzitású termények termesztésében is, ami több hasznot hozhat majd a globális piacon. A nemzetközi közösség pedig többek között úgy segíthet, ha olyan üzleteket teremtenek /cégeket támogatnak, amelyek olyan területeken működnek, ahol az erdők védelme, a helyi közösségek támogatása és az alacsony szén-dioxid kibocsátású termelés prioritást élvez – írja Daniel Nepstad, az Earth Innovation Institute vezetője.

Az egyre fokozódó globális éghajlatváltozás, s ennek részeként az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos időszakok hatására az amazonasi esőerdő még inkább sérülékennyé válik az erdőtüzekkel szemben. Ráadásul, ha egy erdőrész egyszer leégett, amíg az nem regenerálódik teljesen – ez évtizedekbe is telhet –, addig a sérült terület sokkal nagyobb eséllyel ég le újra. Nepstad szerint ezért is van abszolút itt az ideje, hogy az amazonasi – és persze az afrikai és délkelet-ázsiai – esőerdők védelméről beszéljünk.

Kapcsolódó cikkHazai erdők az éghajlatváltozás sodrásábanA klímaváltozás javában zajlik, amihez erdeink sokrétű átalakulással alkalmazkodnak, ha akarjuk, ha nem. A legfőbb kérdés, hogy van-e elegendő társadalmi szándék az erdőket segíteni a változás útján, vagy a fakitermelési célokat továbbra is előtérbe helyezve egyre nagyobb veszélynek tesszük ki azokat.

Lehoczky Annamária

Lehoczky Annamária

Éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró és a Holnapelőtt állandó szerzője. Doktori (PhD) fokozatát az éghajlatváltozás kutatásában szerezte.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!