Mit jelent a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedésének korlátozása 1,5 °C-nál?

Az IPCC 1,5 °C-os jelentése ismerteti, milyen következményekkel járna, ha 1,5 °C-al emelkedne a globális felszínközeli átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti értékhez képest az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású-gázkibocsátás miatt. Fontos tudni, hogy jelenleg már 1 °C-os átlagos melegedésnél tartunk és 0,2 °C-os átlagos emelkedés jellemző évtizedenként. Az IPCC különjelentése szerint a jelenlegi tendenciával 2030 és 2052 között a globális felmelegedés értéke eléri a 1,5 °C-t.
Mit jelent a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedésének korlátozása 1,5 °C-nál?

Az 1.5 °C több ezer szárazföldi és óceáni területen mért hőmérsékleti érték átlaga, a felmelegedés mértéke és üteme azonban területenként eltérő. A hőmérsékletemelkedés a legerősebb a kontinentális (szárazföldi) területeken, valamint az Északi-sarkvidéken a hideg évszakban és a közepes szélességeken a meleg évszakban. Ennek oka többek között, hogy az óceánok és tengerek hőkapacitása nagyobb, mint a szárazföldi területeké. Ez azt jelenti, hogy az óceáni területek lassabban melegszenek fel, viszont lassabban is veszítenek hőt. Befolyásolja még a felmelegedés mértékét a domborzat és a felszínborítottság. Az Északi-sarkvidéken például háromszor olyan erős a felmelegedés, ugyanis itt egy pozitív vissszacsatolási folyamat fokozza az éghajlatváltozást. A jégfelszín csökkenése miatt megváltozik a terület fényvisszaverő képessége, és több sugárzást nyel el. A melegedés hatására szárazodik a talaj, emiatt a párolgásból eredő hűtő hatás is egyre kevésbé érvényesül a kontinensek belsejében. Ezek a folyamatok tovább erősödnek az éghajlatváltozás fokozódásával és azt eredményezik, hogy egyes területeken, például hazánkban is, már 1,5 °C felett van az átlaghőmérséklet emelkedése.

Már többször írtunk arról, hogy a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedése például 1,5 °C-al, bár nem hangzik soknak, mégis igen drasztikus változást jelent és globális éghajlatváltozást okoz. Ennek oka, hogy az éghajlati rendszer rendkívül összetett, és a hőmérséklet-emelkedés miatt nemcsak a hőhullámos időszakok száma növekszik, hanem többek között egyéb szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága.

Kapcsolódó cikkÉghajlatváltozás vs. extrém havazás – avagy mi az, amit még Donald Trump sem értHogy került az elmúlt télen sarkvidéki időjárás az amerikai közép-nyugatra? Donald Trump úgy gondolta, hogy mi sem bizonyítaná jobban, hogy nincs globális felmelegedés, mint a sarkvidéki tél az Egyesült Államok egyes területein. Pedig épp a globális felmelegedés miatt van extrém hideg az országában. Ismerkedjünk meg az északi futóáramlással, gyermekkori nevén poláris jet streammel

Az alábbi ábrán látható egy példa a globális felmelegedés hatásának területi változékonyságára. A legforróbb és leghidegebb napok átlag-hőmérsékletének változása figyelhető meg 1,5 és 2 °C-os globális felszínközeli átlaghőmérséklet változás esetén. Látható, hogy a hőmérséklet emelkedése regionálisan akár a 10 °C-t is elérheti és megfigyelhető továbbá a fentebb leírt szárazföld-óceán közötti eltérés a hőmérsékletváltozásban.

A globális melegedés nem ugyanakkora mértékű a Föld minden pontján. A térképek az évi legforróbb nap (felül), valamint az évi leghidegebb nap (alul) átlagos hőmérsékletének változását mutatják 1,5 °C-os és 2,0 °C-os globális melegedéssel számolva az iparosodás előtti szinthez képest. Forrás: IPCC Külön Jelentés. https://www.ipcc.ch/sr15/

Az egyenetlen felmelegedés hatására az éghajlatváltozásból eredő kockázatok is területenként eltérnek. Bár a sarkvidéken és a kontinensek sokszor kevésbé sűrűn lakott belső területein a legmarkánsabb a változás, az éghajlati rendszer egyes területein és részein beállt változás kihat a teljes rendszer működésére. Szeretjük azt hinni, hogy az éghajlatváltozás minket nem veszélyeztet, hiszen nem kell attól aggódnunk, hogy a tenger elönti Magyarországot a közeljövőben. A korábban, már általunk is ajánlott Özönvíz előtt című, éghajlatváltozásról szóló dokumentumfilmben is szó esik arról, hogy számos országban már jó egy évtizede tudatosan küzdenek az éghajlatváltozás hatásaival. Azonban fontos tudni, hogy a Kárpát-medence kifejezetten sérülékeny területnek számít az éghajlatváltozás szempontjából, erről írtunk már korábban például itt meg itt.

Ezt ismerték fel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének Részes Felei a Párzsi Megállapodás aláírásakor, ahol abban állapodtak meg, hogy valóban arra kell törekedni, hogy az akkor “visszafordíthatatlansági küszöb”-kén megjelölt 2 °C-os szint alatt kell tartani a hőmérséklet-növekedést.

 

Felkérték az IPCC-t a jelen írásban tárgyalt 1,5 °C-os külön jelentés elkészítésére mely azt vizsgálja, mennyivel csökkenének a különböző társadalmi, gazdasági és környezeti kockázatok ha 2°C helyett 1,5 °C alatt tudnánk tartani az átlaghőmérséklet emelkedését valamint, hogy ez egyáltalán lehetséges-e.

Kapcsolódó cikkMiért nagyon nem mindegy, hogy 1,5 foknál többet fog-e melegedni a Föld. 10 tény, amit tudnod kell a legutóbbi IPCC jelentésrőlMit jelentene a világ számára egy 1,5 °C-os és egy 2 °C-os globális melegedés? Milyen megoldási lehetőségekkel számolhatunk? Mi 10 pontban összefoglaljuk, mi mindent érdemes tudni az IPCC Külön Jelentéséből.

A legtöbb szárazföldi terület már napjainkig megtapasztalt a globális átlagnál erősebb mértékű melegedést. A Föld népességének 20-40%-a él olyan területen, ahol az átlaghőmérséklet legalább egy évszakban már átlépte a 1.5 °C-os emelkedési értéket. A jelentés szerint 1,5 °C alatt tartani a hőmérséklet emelkedést nem lehetetlen, ugyanis ha a teljes emberi tevékenységből származó üvegházhatású-gázkibocsátást (és antropogén aeroszol kibocsátást) rövid úton nullára csökkentenénk akkor nem érnénk el ezt a kritikus értéket.

Kapcsolódó cikkMegoldási pályák és forgatókönyvek a globális melegedés 1,5 °C-nál történő korlátozásához az IPCC szerintMik azok az éghajlati forgatókönyvek? Miért fontos az is, milyen megoldási pályára állunk az éghajlat és a környezet védelme érdekében?

Szabó Amanda Imola

Szabó Amanda Imola

Meteorológus-éghajlatkutató, doktorandusz az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén és a Holnapelőtt egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!