Mindennapi feketénket add meg nekünk ma. És holnap? A kávézás környezetre és éghajlatra gyakorolt hatása

Reggel van, sietsz a munkába vagy az iskolába, de mielőtt a napi megpróbáltatásaid elkezdődnének, leülsz egy csésze gőzölgő kávéval, és rákészülsz a napra. Lehet, hogy habosított tejjel iszod, pici mézzel a tetején. Valaki ugyanekkor egy római kávéházban feketén és röviden, a mellette ülő egy pici tejszínhabbal. Az Atlanti-óceán másik oldalán néhány órával később rohanva, papírpohárból jó sok tejjel és ízesített cukorsziruppal kérték a reggeli kávéjukat. A Közel–Keleten viszont elképzelhetetlen, hogy tejjel igyák, ott nem nagy nyomáson főzik, mint ahogy az Európában és Amerikában megszokott. Szóval akárhogyan elkészítve, de megittad a kávédat, aztán elindulsz a munkába, eljön az ebédidő, aminek a méltó befejezése természetesen egy csésze kávé. Esetleg hazafelé találkozol egy régi ismerőssel, akivel beültök beszélgetni egy kávéra. És így már le is csúszott három kávé. Dávid Réka Ágnes vendégcikke
Mindennapi feketénket add meg nekünk ma. És holnap? A kávézás környezetre és éghajlatra gyakorolt hatása

Gondolkodtál már azon, hogy a kávézásnak környezetvédelmi és éghajlati oldalról nézve milyen következményei lehetnek? Arról már biztos elméláztál, hogy egészségügyileg nem biztos, hogy annyira jó, amit a mai (jólétben élő átlagos) ember tesz, már ami az elfogyasztott kávé mennyiségét illeti. Az is zavarhat, ha tudatos vagy, hogy a kávét a legtöbb helyen műanyag pohárban adják, hiába néz ki úgy, mint ha papír lenne, az akkor is nylonból van, nem bomlik le, nem tűnik el a Föld színéről, hanem valahol megmarad, csak nem feltétlenül számodra látható helyen.

“Papír” kávés pohár.

A túlzott kávéivás problémája több szempontból is aktuális.

A kávécserje a nedves, trópusi klímát kedveli, monokultúrában termesztik vegyi védelmet és sok energiát igényel a termesztése. Továbbá az egyenlítői öv rendkívül sérülékeny és az utóbbi évtizedekben nem lehet eléggé kiemelni az esőerdők irtásának problémáját. Talán a könyökünkön jön ki, de akkor is még mindig létezik ez a probléma, ez a terület a Föld tüdeje, hihetetlen nagy szükség van rá. A kávéültetvények pedig pontosan ezeken a területeken vannak. Az egyenlítői öv egy forró pontja a biodiverzitásnak, rengeteg növény- és állatfaj él itt, hiszen a jégkorszak soha nem szorította vissza az élőlényeket. A monokultúrás növénytermesztés az Egyenlítő mentén erdőirtáshoz vezet, mely erdők – azon túl, hogy rengeteg élőlénynek adnak otthont – fontos szerepet töltenek be a Föld hőháztartásában, oszlopos tagjai a víz- és a szénciklusnak, ami azt jelenti, hogy jelentős szén-dioxid nyelők. Olyannyira, hogy a megnövekedett légköri szén-dioxid mennyiséget igyekeznek úgy elnyelni, hogy egyre intenzívebben fotoszintetizálnak. Ám ennek is van egy telítése, nem képes a növényzet sem a végletekig növelni a szén-dioxid elnyelést. Az egyenlítői talaj ráadásul műtrágyázásra szorul, ami további erős üvegházhatású-gázkibocsátáshoz (dinitrogén-oxid) vezet.

Kapcsolódó cikkMit nevezünk üvegházhatású gázoknak és hogy kerülnek a légkörbe?Szinte már üvegházhatás folyik a csapból is és minden cselekedetünk üvegházhatású gázkibocsátást eredményez ami tovább fokozza az éghajlatváltozást. De mik is ezek a gázok és mi ez a hatás amiről mindenki beszél? Üvegházhatás az alapoktól a Holnapelőtt csapatától.

1989 óta évi 2%-ös növekedést produkálva az kávétermelés mostanra több mint 200 000 tonnára nőtt évente. Ez is érzékelteti, hogy milyen ütemben van szükség újabb területre földhasználat céljából (a pálmaolajat most nem is emlegetem, ami hasonló éghajlaton terem).

A fenntarthatóság fogalma sokat emlegetett, kávéból is létezik „fenntartható”. A fenntartható kávénak, teának, csokoládénak, stb. van egy jelzése, mint ahogy a bio vagy vegetáriánus termékeknek is. Ennek Fair Trade a neve. A Fair Trade-nek az a lényege, hogy se a természetet, se a termelőket nem zsákmányolja ki az adott termék előállítása során. Az öt alapelve: a méltányos ár, amelyet a termelők kapnak a tisztességes megélhetésért, a gyerekmunka tilalma, tisztességes munkakörülmények, helyi közösségek fejlesztése (pl. helyi oktatás, egészségügy) és nem utolsó sorban a környezeti fenntarthatóság, ami magába foglalja a káros vegyszerek kizárását, az ökoszisztéma, a termelő és a fogyasztó egészségének védelmét. Szóval a Fair Trade (fenntartható) kávé az előbbi körélmények között termelt kávét jelenti.

Mit tehetünk akkor, ha a fenntartható termékek drágák és csak egy szűk réteg engedheti meg magának, hogy tényleg ilyen árak mellett vásároljon?

Mindenekelőtt fordítva is fel kell tenni a kérdést: mitől olyan olcsó valami? A silány minőség, a munkaerő kizsákmányolása miatt? Ez is egy olyan dolog, aminek nem látunk a hátterébe, de hogyha rájön az ember, hogy hol spórolják meg azt az összeget, akkor lehet, hogy rájön, hogy mégse támogatná az adott termék előállítását.

Továbbá a Földnek is van egy eltartó képessége, csak a jussok nem egyenlő arányban oszlanak el a népesség között. Erre kéne törekedni: csak azt vegyük el, ami jár, ami jut, és nem amennyit szeretnénk. Gondoljunk most itt a négy csésze kávé helyett csak egyre.

Hadd mutassak egy gyors számítást!

1000 g Fair Trade kávé valamivel kevesebb, mint 12000 forintba kerül jelenleg. Egy kávé lefőzéséhez 7-8 g őrölt kávéra van szükség. Ha 8 g-mal számolunk, akkor 1 kg kávébabból 125 csésze jön ki, ami azt jelenti, hogy egy csésze 96 Ft (espresszóról beszélünk, tej nélkül). Igaz, hogy sokkal olcsóbban is lehet kávébabot venni, ha ugyanezt kiszámoljuk egy 3000 Ft/kg áron, akkor negyed árra jön ki egy csésze kávé. Viszont! Hány kávét iszik meg az átlagember egy nap? Mert kettőnél többet inni nem ajánlott, egy lenne az ideális, de az sem minden nap, különben függőséget okoz és egyéb káros egészségügyi hatásai is vannak (az sem eltitkolandó, hogy a mértékkel való fogyasztásnak vannak pozitív élettani hatásai).

Ha jobban belegondolunk nem is annyira kivitelezhetetlen. Nem kerül ugyanannyiba, de nem megengedhetetlen.

Ezen felül természetesen a szokásainkon is változtatnunk kell, annak fényében, hogy kinek mennyi jár! Gondolj bele, hogy egy ilyen egyszerű mindennapi rutinnak ilyen mértékű romboló hatása van, milyen további tevékenységeket űz a mindennapi ember, amibe bele se gondolt, hogy azzal a környezetet és az éghajlatot rombolja. Szerencsére ezen változtatni nem nehéz, csak egy kis odafigyelést és elhatározást igényel.

 

Dávid Réka Ágnes

Dávid Réka Ágnes

Meteorológus Msc.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!