A kőolaj nagyhatalom Szaúd-Arábia szerint az éghajlati jelentésben „nincs elég tény”. A bonni klímatárgyalások első hetéről

Épp csak megkezdődött a klímatárgyalások köztes ülésszaka Bonnban (június 17-27), s a fosszilis nagyhatalmak élén Szaúd-Arábia máris teljes erőbedobással próbálja „tényteleníteni” a tudományt. Ők ugyanis nem hajlandók elismerni az éghajlati jelentést, mely szerint alig 12 évünk maradt, hogy drasztikusan csökkentsük az üvegházhatású gázok globális kibocsátását, különben valószínűleg lehetetlen lesz a globális melegedés mértékét 1,5 °C alatt tartani. Íme egy ízelítő abból, ami sok küldöttet ébren tartott a múlt héten.
A kőolaj nagyhatalom Szaúd-Arábia szerint az éghajlati jelentésben „nincs elég tény”. A bonni klímatárgyalások első hetéről

Ez az első nemzetközi klímatanácskozás a tavaly év végén Katowicében tartott klímakonferencia (COP24) óta, tehát az első alkalom, hogy az elvarratlan szálakat ismét napirendre tűzzék és tisztázzák az országok. A köztes ülésszakokon a tárgyalásokat segítő szakértői szintű testületek – mint például a Párizsi Megállapodás végrehajtási eszközeivel foglalkozó testület (SBI), vagy a tudományos és technikai témákkal foglalkozó tanácsadó testület (SBSTA) – és tematikus munkacsoportok találkoznak, hogy előrelendítsék a tárgyalásokat az év végi COP-ra. A következő, azaz 25. COP-ot Chile rendezi decemberben. Hogy keresztülvágjunk az elnevezések dzsungelén emlékeztetőül itt elolvashatod, mi az a COP, illetve itt találod összefoglalónkat a Párizsi Megállapodásról.

Hol is hagytuk abba Katowicében?

A Katowicében tartott 24. COP fő feladata a Párizsi Megállapodás 2020-tól kezdődő végrehajtását szolgáló szabályrendszer kidolgozása volt. Az irányelvek és ütemezés jelentős részéről meg tudtak ugyan egyezni a tárgyalók, de a leglényegesebb ügyben nem jutottak előbbre: még mindig nem sikerült a kibocsátáscsökkentést szolgáló vállalásokat növelni, ami pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértéke 1,5–2 °C-nál korlátozható legyen, ahogy abban megállapodtak Párizsban.

IPCC szakmai találkozó a klímatárgyalások köztes ülésszakán Bonnban (Fotó: UNFCCC)

A COP24 forró témája volt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által közreadott legfrissebb éghajlati jelentés méltatása és beépítése a döntéshozói folyamatba. Ebben a jelentésben ugyanis a nemzetközi tudományos közösség részletesen bemutatta, hogy milyen hatások várhatók 1,5 vagy 2 °C-os globális melegedés esetén (a jelentést itt mutattuk be). Becsléseik szerint alig 12 évünk maradt, hogy a világ országai drasztikus kibocsátáscsökkentési intézkedéseket tegyenek, különben valószínűleg lehetetlen lesz a globális melegedés mértékét 1,5 °C alatt tartani. A kiadvány azt is világossá tette, hogy ehhez a globális üvegházhatású gázkibocsátást legalább 45 %-kal kell csökkenteni 2030-ig. Ugyanis már 1,5 °C-os globális melegedésnek is katasztrofális következményei lehetnek, például tengerparti zónák és alacsony fekvésű szigetállamok kerülhetnek víz alá, és még több szélsőséges időjárási esemény pusztíthat.

Ezek azok a tények, amik annyira kellemetlenek, hogy bizonyos országok inkább törölnék őket a klímatárgyalásokról.

Szaúd-Arábia, a troll

Tavaly a COP24 klímatanácskozáson fosszilis nagyhatalmak egy csoportja, Szaúd-Arábia, Kuvait, Oroszország és az Egyesült Államok, hosszasan lassították a tárgyalásokat, mert nem voltak hajlandók komolyan venni és elismerni a jelentés tartalmát. Végül a tárgyalók Katowicében úgy döntöttek, hogy ezt a témát újra előveszik majd a következő ülésszakon, azaz most, Bonnban. Úgy tűnik, az újabb tárgyalásokra „felkészülve” érkeztek a jelentést támadó felek, Szaúd-Arábia például ezekkel az elképesztő érvekkel állt elő:

  1. „a globális éghajlatváltozással foglalkozó tudomány még gyerekcipőben jár”
  2. „intézményesített elfogultságot hozunk létre az üvegházhatást okozó gázok ellen”
  3. „Szép a tudományos jelentés, de nincs benne elég tény. Olyan dolgot kell kommunikálnunk, ami tény.”

A valóság ezzel szemben:

  1. Enyhe túlzás gyerekcipőnek nevezni mindazt a tudományos haladást, melyet az éghajlattudomány produkált az elmúlt közel 200 évben, mióta Fourier először leírta a ma üvegházhatásként ismert jelenség kezdetleges elméletét. Ma már a szuperszámítógépeken futó egyre összetettebb éghajlati modellek mind pontosabb becsléseket képesek adni az éghajlat jövőbeli alakulására vonatkozóan. Az elmúlt három évtizedben az IPCC öt átfogó jelentésben összegezte a tudomány állását az éghajlatváltozással kapcsolatban, s csak az elmúlt évben közel 10 000 tudományos publikáció látott napvilágot a témában. A döntéshozók tájékoztatásában és a klímapolitikai vállalások megalapozásában kiemelt szerepet játszó tevékenységéért 2007-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki a Testületet. Bővebben az IPCC-ről itt olvashatunk.
  2. Az emberi tevékenységek által a légkörbe bocsátott üvegházhatású gázok okozzák a jelenlegi globális éghajlatváltozást. Ez tudományos tény. Ezért a kibocsátások csökkentésére a nemzetközi közösség 1992-ben létrehozta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményt (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC), ami nemzetközi jogi keretet biztosít az ehhez szükséges intézkedésekhez. Ennek az összes ENSZ tagállam részese. Szaúd-Arábia is.
  3. Az IPCC éghajlati jelentés, mely több száz oldal megfigyeléseken és modellezésen alapuló tudományos eredményt mutat be objektíven, számokkal és ábrákkal, többszörös bírálói szűrő után – elég valószínűtlen, hogy ne tartalmazna elég tényt. Sőt… Az alábbi ábra az IPCC jelentések elkészítésének szigorú szabályok szerint zajló munkáját mutatja be:
Az IPCC jelentések elkészítésének folyamata. Az ábra forrása: IPCC, fordítás: a szerző.

A tárgyalások folytatódnak…

Mit érne a Párizsi Megállapodás a tudományos tények elismerése nélkül? Hogy növelhetnék az országok a kibocsátás-csökkentési vállalásaikat, ha az azokat megalapozó tudományos ismereteket sem hajlandó elismerni a globális közösség? Ha most törölnék a tudományos jelentésre való hivatkozást a Megállapodás kapcsolódó szövegeiből, akkor vajon a jövőben elkészülő éghajlati jelentésekre is ez vár majd? Ezek és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a civil szervezetek képviselőit és a tudományos jelentés elismerését támogató országokat. Valójában számos ország, mint például Costa Rica, Argentína vagy Mexikó, máris felhasználta nemzeti klímavédelmi terveinek kidolgozásához és vállalásaik előkészítéséhez a jelentés tartalmát. Belize, Bhután és Costa Rica javaslatot nyújtott be a fejlődő kis szigetországok (Small Island Developing States), a legkevésbé fejlett országok (Least Developed Countries) és latin-amerikai országok (Alliance of Latin America and the Caribbean) nevében, hogy támogassák a tudósok és tárgyalók közös munkáját a globális melegedés 1,5 °C-os korlátozására.

A mexikói származású Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény ügyvezető titkára, a klímatárgyalások köztes ülésszakán Bonnban (Fotó: UNFCCC)

A tudományos jelentés ilyen jellegű kétségbe vonása és a tárgyalásokból való törlése azért is nevetséges, mert elkészítésére maguk az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény tagjai (azaz több mint 190 ország beleegyezésével) kérték fel a nemzetközi tudományos közösséget 2015-ben a párizsi klímatárgyalásokon.

Ha az országok nem jutnának egyezségre az éghajlati jelentés felhasználást illetően, az nagyon kínos lenne

jegyezte meg Carl Schleussner, a Climate Analytics munkatársa. Habár a legtöbben nem értenek egyet a fenti aggályokkal, a konszenzusos döntéshozás értelmében addig nem lehet előre lépni egy ügyben, amíg egy mindenki által elfogadható kompromisszumos álláspontra nem jutnak a felek.

Konszenzus hiányában tehát a vita átnyúlik a következő hétre is, sőt még az is lehet, hogy csak a következő COP-on lesz az IPCC jelentés sorsáról végső döntés. További hangsúlyos témák Bonnban például az időkeretek egyeztetése a kibocsátás-csökkentési (és egyéb klímavédelmi) nemzeti tervek kommunikálására a nemzetközi közösség felé vagy az éghajlatváltozás által okozott károk és veszteségek kompenzálása a fejlődő országok számára. Az eredményekről a klímatanácskozás zárultával beszámolunk.

Lehoczky Annamária

Lehoczky Annamária

Éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró és a Holnapelőtt állandó szerzője. Doktori (PhD) fokozatát az éghajlatváltozás kutatásában szerezte.