Búcsúzhatunk a hazai krumplitól? Amikor a klímaváltozás bekopogtat a piacra

Rivaldafényben fürdik az utóbbi időben a hazai burgonya hol drasztikusan növekvő ára, hol minősége, hol pedig hiánya miatt. Márciusra szinte teljesen elfogyott a magyar krumpli, helyette Franciaországból és Észak-Afrikából importáljuk a szükséges mennyiséget. Azonban a ’60-as évek óta látványosan csökkenő magyar burgonyatermés nem bibliai csapás, hanem igenis racionális okokra vezethető vissza. Ráadásul az éghajlatváltozás fokozódásával lehetséges, hogy a század közepére már nem is eszünk hazai kolompért.
Búcsúzhatunk a hazai krumplitól? Amikor a klímaváltozás bekopogtat a piacra

A rizs és a búza után a burgonya a világ harmadik legfontosabb élelmiszernövénye, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet statisztikája szerint. Az utóbbi években Kína lett a világ krumplitermelő nagyhatalma, őt követi India és Oroszország. Az ázsiai fölénnyel szemben Európa a második helyen végez burgonyafronton, ugyanis a világtermelés kicsivel több mint harmadát adja a kontinens. A legnagyobb európai termelők Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium és az Egyesült Királyság. Habár ezekben az országokban is a burgonyatermelés enyhe csökkenése látszik, a hazai magyar termesztés hanyatlása jóval látványosabb.

Az elmúlt évtizedekben a burgonya vetésterülete drasztikusan csökkent hazánkban, s habár a termésátlag többszörösére nőtt, fél évszázad alatt szinte a tizedére esett vissza a burgonyatermesztés – írja az Agrárágazat. Az agrár szaklap szerint a termésátlag növekedése főként a kedvezőtlenebb adottságú hagyományos termőtájaink (elsősorban Nógrád, Szabolcs, Somogy) termelésből való kiválásából adódott. Így a magyarországi fogyasztás 75-80 százalékát fedezi a hazai termés, a további szükségletet Franciaországból, Hollandiából, Szlovákiából, valamint Algériából és Marokkóból pótoljuk.

Krumplipüré vagy rósejbni lesz belőle?

Mi az oka a magyar burgonya hanyatlásának?

Az ez évi hiány oka a tavalyi nyárban keresendő. Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke, az Indexnek adott interjúban kifejtette, hogy nemcsak a krumpli, de az összes szántóföldön termesztett zöldség jelentősen megdrágult a tavaly nyári aszályos időszak miatt. Az aszályt ugyanis nagy esőzések követték, így a szélsőséges időjárási események együttese katasztrofális hatással volt a termésre.

A hosszú távon csökkenő magyar termelés és drágulás okait boncolgató Index cikkből kiderül, hogy a magyar termelők egyszerűen nem annyira versenyképesek, mint a nyugat-európaiak. Ennek több oka van – ahogy azt a fenti interjúban és a Burgonya Világ vonatkozó cikkében olvashatjuk –, mint például a rosszabb minőségű vetőburgonya ültetése, a Nyugat-Európában meglevő technológiák és megfelelő növényvédőszerek itthoni hiánya, illetve utóbbi években a munkaerőhiány is egyre nagyobb problémát okoz a teljes hazai mezőgazdaságban. Ráadásul Nyugat- és Észak-Európában később van a betakarítás és az éghajlat (általában) kedvezőbb a burgonyatermesztéshez, ami szintén hátrányt jelent a magyar termelők számára. Ugyancsak nem elhanyagolható, hogy a magyar étkezési burgonya árát 27 %-os általános forgalmi adó terheli, amíg a franciát csak 5,5 %, a hollandot és belgát 6 %, az angoloknak pedig erre sem kell áfát fizetniük – fejti ki a Burgonya Világ cikke.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Magyarország éghajlata igazából nem ideális a burgonya termesztésére, ugyanis ez a haszonnövény a hűvös, csapadékos éghajlatot szereti. A virágzás és legintenzívebb fejlődés időszakában gyakran túl meleg van, ráadásul a tenyészidőszak alatt (április–szeptember) gyakran vízhiány áll fenn. Ezért hazánkban öntözéssel lehet csak biztonságosan burgonyát termelni, ahogy azt az Agrárunió oldalán olvashatjuk. Ráadásul az éghajlat éves változékonysága, az időről időre fejüket felütő betegségek, elszaporodó kártevők és a nem megfelelő vetőgumó használata következtében nagy a termésingadozás. Tovább a levegő páratartalma alacsonyabb Magyarországon a tárolás számára optimálisnál, emiatt a burgonya vizet veszíthet, ami ront a minőségén.
Mi várható a globális éghajlatváltozás fényében?

A globális éghajlatváltozás következtében szélsőségesebbé váló időjárás Európában is befolyással lehet a burgonyatermelés sorsára. A European Journal of Agronomy szakfolyóiratban megjelent tanulmány a globális burgonyahozam alakulását modellezte különböző éghajlatváltozási forgatókönyveket alkalmazva. Eredményeik szerint a 21. század közepére a burgonyahozam globális szinten 2–6 %-kal csökkenhet, míg a század végére akár 2–26%-kal is visszaeshet. Íme a globális kép a burgonyahozam várható változásáról:

A burgonyahozam relatív változása a 21. század közepére modell eredmények alapján. A térkép a legpesszimistább éghajlati forgatókönyv (RCP 8.5) szerint készült, ami azt feltételezi, hogy túl kevés (vagy semmilyen) klímavédelmi intézkedés nem valósul meg, azaz gyakorlatilag semmit nem változtatunk jelen tevékenységeinken. Az kapcsolódó alsó térkép a modelleredményekhez köthető bizonytalanságot ábrázolja, erről bővebben itt lehet tájékozódni.

Ahogy a térkép mutatja, a 21. század közepére nagyobb mértékű hozamcsökkenés a mérsékelt övben várható, például Európa keleti és Észak-Amerika északi részén, valamint a trópusi övben Afrika burgonyatermő síkvidékein. Ugyanakkor a hozam kisebb mértékű növekedését mutatják modell eredmények Nyugat-Európában, valamint a szubtrópusi-trópusi övben az Indo-Gangeszi-síkságon és Dél-Amerika, Afrika és Ázsia magashegyi termővidékein. A kapcsolódó alsó térképen a modellezésből és a természetes éghajlati változékonyságból fakadó bizonytalanságot ábrázolták a szerzők. Minden modellezési eredményhez köthető egy számszerűsíthető bizonytalanság, erről a modellezésről szóló cikkünkben és itt olvashattok.

A tanulmány szerint Magyarország is azon régióba esik, ahol a burgonya terméshozamának további csökkenése várható. Hazai klimatológiai kutatások szerint Magyarország éghajlati adottságai várhatóan valóban kedvezőtlenül alakulnak a krumplitermesztés számára, ugyanis akár 15-20 éven belül közel 1,5 fokos évi középhőmérséklet emelkedés, valamint a tavaszi-nyári csapadék szélsőségesebbé válása várható.

A nagyobb mértékű melegedés és szeszélyes csapadékeloszlás épp a burgonya tenyészidőszakára esik.

A hőhullámok gyakorisága és intenzitása is várhatóan növekszik a 21. század során, ahogy azt máris érezhetjük. Visszaemlékezve a burgonya által kedvelt éghajlati adottságokra, mindez tehát egyáltalán nem jó hír. Ezért a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, a termesztett haszonnövény fajták átgondolása és megfelelő alkalmazkodási stratégiák kidolgozása sürgetőbb, mint valaha.

Lehoczky Annamária

Lehoczky Annamária

Éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró és a Holnapelőtt állandó szerzője. Doktori (PhD) fokozatát az éghajlatváltozás kutatásában szerezte.